Uniós pénzből folytatják a horvát-magyar határszakasz aknamentesítését

Horvátország és Magyarország közösen, határon átnyúló együttműködés keretében végzi el a közös határszakasz teljes aknamentesítését 2018 májusáig - jelentette a horvát sajtó hétfőn.

A délszláv háborúból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására 3,5 millió eurót hagyott jóvá az Európai Unió a 2020-ig szóló kohéziós keretből. A kivitelezők a horvát aknamentesítő központ (HCR), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A projekt keretében a szlavóniai Donji Miholjactól Belistyéig (Belisce) teljes mértékben mentesítik az aknáktól a drávaszögi, Dráva menti Darázsi járást, ami nagy jelentőséggel bír a határ mindkét oldalán élők számára, hiszen új lehetőségeket teremt a gazdasági és idegenforgalmi együttműködésre.

A témában hétfőn közös konferenciát is tartottak Belistye városában.

Gabrijela Zalac horvát regionális fejlesztési és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a konferencián kiemelte, hogy a stratégiai projekt egy lépéssel előrébb visz Eszék-Baranya megye ezen részének teljes aknamentesítéséhez. Elmondta, hogy a minisztérium 2006 óta már tíz projektben működött együtt az EU-val, amelyek összértéke 190 millió kuna (25,3 millió euró) volt, és nyolc megyében tették lehetővé az aknamentesítést.

Drazen Jakopec, a HCR igazgatója figyelmeztetett, hogy kilenc megyében 433 négyzetkilométernyi területet kell még átvizsgálni, és csaknem 43 ezer aknát kell hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.

Magyar József zágrábi magyar nagykövet azt hangsúlyozta, hogy a projekt az európai és a határon átnyúló együttműködés szellemében indul egy olyan időszakban, amikor az EU sorsdöntő ügyekkel foglalkozik.

"Európa csak a kohézió lévén maradhat egységes, és nagyon hasznos, hogy a határon átnyúló együttműködések ilyen fontos projekteket hoznak tető alá" - hangsúlyozta.

1991-től mostanáig az ország területén közel 2000 ember sérült meg aknabalesetben, közülük több mint 500-an bele is haltak sérülésükbe. Október elején ismét egy aknamentesítő vesztette életét munkavégzés közben. A civil lakosságot ugyanakkor kevesebb baleset éri, az elmúlt egy évben nem volt rá példa. Ez annak is köszönhető, hogy az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre, és az emberek sokkal óvatosabbak, mint korábban.

Az aknamentesítést 2019-ig tervezik befejezni a horvátok, a munkálatok menetét azonban az anyagi lehetőségek nagyban befolyásolják.

A horvátországi aknamentesítés eddig 4,5 milliárd kunába (600 ezer euróba)  került, amelynek 60 százalékát állami költségvetésből finanszírozták.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák telepítését, gyártását, kereskedelmét, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és a telepített aknamezők felszámolását.